Előválasztás Eredmények Telex – Előválasztás Eredmények Télé Loisirs.Fr
Összesen 11 olyan körzet lesz, ahol egyetlen induló van, az elemzés emellett számol nagyjából további egytucatnyi olyannal, ahol csak egy jelölt mögött lehet érdemi társadalmi támogatottság. A 106 körzet négyötödében viszont legalább két, helyben is érdemi népszerűséggel rendelkező párt indulója csap össze. A Jobbik és a DK járhat a legjobban A 21 Kutatóközpont becslése szerint a Jobbik 34, a DK 29, a Momentum 20, az MSZP 11, a Párbeszéd 7, az LMP 5 választókörzetben fogja megnyerni az ellenzéki előválasztást. A Jobbik felülreprezentált a billegő és a kormánypárti választókerületeknél, ha földcsuszamlásszerű ellenzéki siker lenne, elsősorban a Jobbik, másodsorban a DK és a Momentum járna a legjobban. Három körzettípust különböztettek meg a tanulmányban: 30 ellenzéki körzet, ahol a korábbi választási eredmények alapján szinte biztos az ellenzéki siker. 35 billegő körzet, ezekben dőlhet el a választás, szoros verseny várható. 41 kormánypárti körzet, ahol a korábbi választási eredmények alapján szinte biztos a Fidesz–KDNP sikere.
- Kihirdették az ellenzéki előválasztás végeredményét: Dankó Béla nyert??? – Newjság
- Előválasztás eredmények télé 7
- Előválasztás: itt vannak az első eredmények
Kihirdették az ellenzéki előválasztás végeredményét: Dankó Béla nyert??? – Newjság
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Mindezek ellenére továbbra sem adta közre hivatalos programját a hatpárti összefogás. A baloldal késlekedése azért is furcsa, mert még január első napjaiban Jakab Péter, a Jobbik elnöke a Szabad Európának adott interjúban azt állította, hogy a program kilencven százalékában már megszületett a konszenzus. Ennek viszont ellentmond az, hogy Márki-Zay még február közepén is arról beszélt, a program egységbe foglalása még bőven zajlik. A szivárványkoalíció pártjai még 2021 elején állapodtak meg abban, hogy összehangolják a terveiket, majd közreadtak egy hat pontot tartalmazó tervezetet, amelyre azonnal kormányprogramként hivatkoztak. Ezt követően tavaly nyáron vált nyilvánossá az a Közös alap névre elkeresztelt programvázlat, amit a hat párt már együtt állított össze. Ebben meglehetősen vázlatos formában mutatták be azokat az irányokat, amelyekre a hat párt alapozni kívánja az együttműködését, de az anyag a baloldalon gyakran hangoztatott ígéreteken túl (mint például az elszámoltatás vagy az alkotmányozás) konkrétumokat nem tartalmazott.
Eddig tíz választókerület hivatalos eredményét jelentette be az Országos Előválasztási Bizottság. Valamennyi körzetben Dobrev Klára, a DK-miniszterelnök-jelöltje zárt az első helyen, Fekete-Győr András kapta a legkevesebb szavazatot mindenhol. A harmadik helyért folytatott versenyben egyelőre Márki-Zay Péter áll jobban Jakab Péterrel szemben. Miután bejelentették, hogy a vártnál jóval lassabban halad a szavazatok hitelesítése és számlálása, ami miatt miniszterelnök-jelölti eredményeket nem fognak tudni közölni szerdán, délután öt után egy élő videó indult, amelyben ismertették az előválasztás lebonyolítói az első választókerületi győzteseit a hivatalos Facebook-oldalon.
Előválasztás eredmények télé 7
Tolna megye: Dobrev Klára: 5504 szavazat. Márki-Zay Péter: 5017 szavazat. Tolna megyében az előválasztás első fordulójában Dobrev Klára 4072 szavazatot kapott, tehát a második fordulóban körülbelül ezerötszázzal kapott többet. Márki-Zay az első fordulóban 1854 szavazatot kapott. Ha be is húzta Karácsony Gergely és Fekete-Győr András első fordulós szavazatait (azokkal együtt körülbelül 4200-at kapott volna), még ahhoz képest is jóval többen szavaztak rá a második fordulóban. Vas megye: Márki-Zay Péter: 7227 szavazat. Dobrev Klára: 6235 szavazat. A DK jelöltje közel ezer szavazattal kapott többet az első fordulós 5347 szavazatához képest, de a hódmezővásárhelyi polgármester még ennél is több új szavazót húzott be, mert az első fordulóban 2866 ember szavazott rá. Márki-Zay győzelme Vas megyében azért is lehet jelentős, mert a szombathelyi szocialista polgármester, Nemény András kezdte a sort a Dobrev Klára mögé történt, két forduló közötti beállásokkal, ráadásul Vas megye 1-es választókerülete az előválasztás egyik legizgalmasabb körzete volt, ahol végül a verseny a DK-s Czeglédy Csaba javára dőlt el, maga mögé utasította az LMP-s Ungár Pétert.
Dobrev Klára az élen, Márki-Zay sorra gyűjti a második helyeket Az éjszakai pihenő előtt a következőt látjuk: Dobrev Klára 101 ezer szavazattal vezet (33, 7 százalék) Karácsony Gergely 86 ezerrel a második (28, 9 százalék) Márki-Zay Péter 64 ezer szavazattal a harmadik (21, 4 százalék) Jakab Péter 37 ezerrel a negyedik (12, 4 százalék) Fekete-Győr András 11 ezerrel az ötödik (3, 7 százalék). A 10. eredménybejelentő után ma éjszakára búcsúzik az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB). 106-ból 50 körzetben született eddig eredmény. További eredmények reggel 9 órától várhatók. Polgári Válasz: az elvek feladása nem csak tisztességtelen, de kudarcos politikához is vezet Ma a napnál is világosabbá vált: az elvek feladása nem csak tisztességtelen, de kudarcos politikához is vezet – írja Facebook-oldalán Bencsik János, a Polgári Válasz elnöke. Az előválasztás két legnagyobb vesztese Jakab Péter és Fekete-Győr András. Két olyan párt vezetője, amelyeket az az elhatározás hívott életre, hogy leváltsák az elmúlt évtizedek elhasználódott politikai elitjét.
Előválasztás: itt vannak az első eredmények
- Előválasztás eredmények télé star
- Előválasztás eredmények telex
- Középfokú Nyelvvizsga Feladatok – Playfinque
- Előválasztás eredmények télé 7
- Index - Belföld - Előválasztási erőviszonyok: a Jobbik és a DK lehet az ellenzék domináns ereje
Jobbik DK Momentum MSZP Párbeszéd LMP összes körzet 34 29 20 11 7 5 inkább ellenzéki 4 8 1 billegő 14 9 6 3 2 inkább kormánypárti 16 12 Ebből három fontos megállapításra következtetnek: Becsléseik szerint senki nem fog tarolni, minden párt körülbelül a választóközönségével arányosan számíthat nyerhető egyéni körzetekre és majd frakcióra. A legkisebb frakcióra, az LMP-re is szükség lehet az esetleges ellenzéki mandátumtöbbség fenntartásához. Ha a Karácsony Gergelyt támogató három pártot – MSZP, Párbeszéd, LMP – egy blokknak tekintjük, akkor négy hasonló erejű ellenzéki tömörülésre lehet számítani, ahol mindegyik képes a többit blokkolni, és egyik sem nélkülözhető a kormánytöbbséghez. Már a kampányban is egymásra utaltak lesznek a tagok, ha a négy blokkból az egyik képviselői gyengébben kampányolnak, önmagában veszélyezteti a kormánytöbbség kialakítását, ami a jelenlegi kutatások alapján akár néhány választókerületen is múlhat. A billegő körzetek nagy többségét az ellenzéknek meg kell nyernie a kormányváltáshoz.
Mindenesetre az 1-es vk., meg persze az összes többi körzet is azt mutatja egyelőre, hogy van átjárhatóság az ellenzéki szavazók között, de hogy az egy a zászló, egy a tábor játék mennyire fog működni a tavasz választásokig, kérdés. A kérdés még az is, hogy milyen, a vérszerződésben részt nem vevő párt fog még – akár a saját zsebe kockázatára is – jelöltet indítani a választási törvény kampányfinanszírozási intézményrendszerével kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében tavaly hozott módosításának fényében. Érdekes ősz és tavasz elé nézünk.
A 21 Kutatóközpont megítélése szerint ez az állítás nem pontos, mert egyrészt kontextust téveszt, figyelmen kívül hagyja, hogy a szavazók a Fidesznél továbbra sincsenek bevonva a jelöltállítási folyamatba, ahogy a korábbi ellenzékben sem voltak. Most először igen, ráadásul több, eddig megingathatatlannak tűnő ellenzéki politikus, például Tóth Csaba, Molnár Gyula, Szabó Szabolcs vagy Szabó Sándor kényszerül nyílt végű versenyre, ahogy a pártok szervezeti hierarchiájában magas szinten elhelyezkedő személyek is, a jobbikos Ander Balázstól kezdve a momentumos Hajnal Miklóson keresztül a DK-s Kálmán Olgáig vagy a párbeszédes Tordai Bencééig. A tárgyalóasztaloknál aligha lett volna kétséges, hogy rajthoz állnak 2022-ben. Sokszor pont az együttműködés teszi szorossá az addig lefutottnak tűnő versenyt, például Szombathelyen Czeglédy Csaba ismertsége és beágyazottsága miatt egyértelmű esélyes lett volna, ha minden párt saját jelöltet indít, de kiélezte a küzdelmet az, hogy a Jobbik, a Momentum és az MSZP–Párbeszéd is beállt Ungár Péter mögé.